Tokár János intézményvezető megnyitó és Ribárszki Péter polgármester köszöntő szavai után egy nagyon jó hangulatú, egy órás sztorizgatást hallgathattak a megjelentek, az elmúlt 30 év újságírói kulisszatitkaiból. A programot még színesebbé tette, hogy Lacit elkísérte családja is, akik közös és vidám történeteikkel és archív fényképek vetítésével szintén bekapcsolódtak a beszélgetésbe. A könyvbemutató végén a közönség hosszú tapssal köszönte meg a vidám előadást, majd Laci és támogatóinak jóvoltából a program egy rögtönzött megvendégeléssel zárult. A szépen megterített asztalokról természetesen most sem hiányozhatott a finom kolbász és a pogácsa. Hosszú sor kígyózott a helyszínen dedikált könyvekért is, ahol a szerző mindenkinek 1-2 kedves mondatot írt a kötetbe. A távozó vendégek mosollyal az arcukon indultak haza! Mindenki közös véleménye volt, a jövőben is visszavárjuk Kondorosra (haza) Nyemcsok Lacit és kedves családját!
A főtéren felállított faházakban bemutatkozott a Békés Megyei Értéktár 52 eleme, emellett a megye települései is prezentálták helyi értékeiket.
A települések mellett megyénk öt nemzetiségének életébe pedig nemcsak a színpadon látható produkciók illetve a standjukban felállított installációk révén, hanem ténylegesen is belekóstolhattak az érdeklődők. A szlovákok aratóebédet és csörögét, a romák fánkot, a németek kolbászt, a románok csomboros töltött káposztát, a szerbek cesnicát (diós-mazsolásízesítésű, rétesszerű karácsonyi étel) sütöttek, főztek.
A kép forrása: Kondorosi Csárda
Sutyinszki István, akit mindenki csak Pistinek ismer, immár 15 éve járja a világot. Járt Indiában, Malaysiában, Kambodzsában, Vietnámban, Kínában, Dubaiban és még számos varázslatos helyen, a világon. Néhol jógát tanított, máshol önkénteskedett, angolt tanított, vagy éppen turistaként vendégeskedett.
A tábor idén is arról szólt, hogy az ifjú táborozók barátokat és közös kalandokat szerezzenek. „Süni tallérokra” épült a versengés a csapatok között. Minél jobban teljesített a csapat annál több tallért gyűjthettek. A nap minden reggel frissitő tornával indult, majd játékos vetélkedőkkel és beszélgetésekkel folytatódott. A tízórait és uzsonnát a szabadban fogyasztották el. A déli finom ebéd előtt és után is kézműves foglalkozás várta a gyerekeket, ahol állatos ceruzatartókat, képkereteket, notesztartókat, hűtőmágneseket, tolldíszeket készítettek. A csendes pihenő alatt a fáradtabbak filmet is nézhettek.
A tábor első napján a gyerekek csapatokat alkotva, az Ifjúsági Könyvtár részében „bunkereket” építhettek, amit egész héten mintegy főhadiszállásként használtak. A délelőtti időszakban „Freezeball-oztak”. Ami egy olyan labdajáték ahol játékosoknak passzolással kell el juttatnia a labdát a kapuba. Feltétel, hogy akinél a labda van, annak egy helyben kell állni nem, léphet tovább, így vagy gyorsan passzol vagy lehetőséget biztosít az ellenfélnek, hogy megszerezzék a labdát. A délelőtt folyamán még kisebb labdás sorversenyek követték egymást. A csendes pihenő alatt az „Ősember-kicsi az ős, de hős” című filmet nézték meg. Majd szellemi vetélkedő sorozat következett, amelynek során a gyermekek izgalmas rejtvényeket, fejtörőket, kirakós feladatokat oldhattak meg.
A második napon rövid utazás után a Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kempingben volt lehetőségük egész nap strandolni, játszani és még sakkozni is tudtak. Az ebédre rendelt pizzának a gyerekek nagyon örültek. A medencébe egy akadály pálya volt felállítva, amit a kisebbek annyira élveztek, hogy alig lehetet őket kihívni, de még a nagyobbak is nagyon szórakoztatónak találták. Kicsik és nagyok együtt játszottak, különös tekintettel figyelve egymásra.
Forrás: Kondoros város weboldala
A régi időkben Kondoros név alatt egy nagyobb földterület volt értendő, amely Szarvas, Endrőd, Békéscsaba határaiba ékelve, ősidőktől fogva e néven volt ismeretes. E községek mindegyike rendelkezett Kondoros nevezetű határrésszel.
A település neve először 1229-ben a Váradi Regesztrumban szerepel, mint a békési plébániához tartozó Cundurus. Kondoros nevű birtokosától épített egyháza után kapta nevét. 1403-ban, amikor Maróthi János macsói bán megkapta a gyulai uradalmat, az oklevélben közölt falvak között szerepel Kondoroseghaz is. 1469-ben Maróthi Mátyás hatalmaskodásáról szóló oklevélben kondorosi lakosokat említenek név szerint. 1526-ban már a legnagyobb falvak közé tartozik a gyulai uradalomban (lakosai 9 frtot és 50 dénárt fizettek hadi adó fejében). Egyházának javadalma ez időben közepesnek mondható. 1552-53-ban 43 kapu után hajtották be a falu lakosságán az adót. Az 1557-58. évi defter szerint Kondoros magyar faluban 42 ház állt. 1563-64-ben Kondoros királyi birtokon 70 portát írtak össze. 1563-ban 103 család lakott itt, a falu lakossága mintegy 515 fő volt, akik főleg földművelésből éltek (1554-ben a gyulai uradalom falvai közül ők adták a legnagyobb kilencedet).
Gyula vára 1566-ban török kézre került és ezzel Kondoros is a törököké lett. 1567-ben a családok száma 79 volt. Ugyanekkor Orosházán 59, Csabán 78, Békésen 551 család élt. A virágzó falu kettős adózás alá került, nemcsak a törököknek fizettek, a magyarok is behajtották az adót. 1578-ban a kincstár elzálogosította, Kondorost Kátay Ferenc és Néney Imre kapta zálogba, majd 1590-ben Rákóczi Zsigmond visszaváltotta az egri vár számára.
1595-ös hadjárat folyamán Miksa főherceg visszafoglalta Szarvast a törököktől. Ekkor rövid időre Kondoros is újra magyar kézre került, azonban a sűrű tulajdonosváltás és többszörös adóztatás tönkretette. Így 1602-ben már Kondoros is pusztaként szerepelt a nyilvántartásokban. Gyula 1695. évi felszabadításával távozott a török a vidékről. Az 1700-as években igen jó legelőként tartották számon e pusztát. 1720-ban Harruckern János György udvari szállító kapta meg egész Békés megyét. Kondoros legelőinek értékét a kamarai jószágigazgató 1721-ben 200 forintra becsülte. A jó legelőt, Csaba és Szarvas közt fekvő terjedelmes pusztát két részre osztották, Kis- és Nagy-Kondoros névvel. Az előbbi Csaba, az utóbbi Szarvas hatóságához tartozott. Nagy-Kondoros pusztát 1730-ban Szebeni Rácz László, 1744-ben a bolgár származású Prentics Ferenc bérelte. 1747-ben 450 forintot fizettek érte. 1754-ben a szarvasiak kérésére a Nagy-Kondorosnak nevezett puszta felét Harruckern Ferenc szarvasi jobbágyainak engedte át használatra. A másik felét 1798-ban egy kis rész kivételével a szarvasi Rátához csatolták, s így az gr. Stockhammer József utódainak birtokába került.
A XVIII. század első felében ezen földesurak kezén maradt Kondorost híressé tette a csaba-szarvasi országút mellé épített kondorosi csárda, amellyel szemben 1852 táján zsandár-laktanyát építettek. (A laktanya hivatalosan a csárda, mint „betyárfészek” ellenőrzésére épült, de megépítésének valódi indoka a csárdától 4 kilométerre lévő csákói Batthyány-kastély megfigyelése lehetett, ahol a Bach-korszakban a magyar urak rendszeresen összegyűltek, vadászni, agarászni.) Ekkor talán még senki sem gondolta, hogy éppen ezek körül később új község fog épülni.
A XIX. sz. elején Kondoros puszta a Batthyány, Bolza, Mithrovszky, Wenckheim nagybirtokosok tulajdonában volt. Céljuk a művelés alá vont területek növelése volt, ehhez azonban emberekre volt szükség.
Ezen igények és az 1873. évi XXII. tv. alapján 1875. december 23-án alakult újjá Kondoros. Megalapítása Dérczy Ferenc nagybérlő, Zlinszky István, Geist Gáspár, s az ő nagybirtokának főtisztje Petőfi István (a költő öccse), továbbá az egyik Wenckheim uradalom jószágkormányzója, erdőtarcsai Fejér Imre, és a már nevezetes Kondorosi csárda akkori tulajdonosa Reguly György nevéhez fűződik. Az új község határa a régi Nagy-Kondoros keleti feléből, Nagy-Csákó pusztából, s az 1798-ban innen elszakított, és a csabai osztályrészhez csatolt, de visszakerült 3531 7/8 holdnyi Kis-Kondoros nevű (de az endrődi Kis-kondorostól különböző) pusztából alakult, s így lett 15.764 kat. hold nagyságú. A község telepítésekor a házhelyeket a gróf Bolza család adta el 300 négyszögöles parcellánként. A 135 telket derékszögű utcahálózatba osztották. A községnek mindjárt a megalapítása után elég szép számú lakossága volt, akik a település határában lévő uradalmak cselédségéből, s a környező településekről a Körös árvíz sújtotta területeiről elvándorlókból tevődött össze.
A török dúlás előtti Kondoros feltehetően a jelenlegi településtől 2 km-re északnyugatra állhatott. Az, hogy miért pont e helyen alapult meg, annak oka a már említett két épület: a csárda és a zsandárlaktanya volt.
A községi bírói hivatalt Dérczy Ferenc birtokos vállalta el, a törvénybíróságot Zlinszky István, a pénztárnokságot pedig Petőfi István. Az első jegyző Pethe József lett. Az első (községi) iskola 1878-ban létesült.
Kondoros lakossága 1880-ban 2118 fő volt, nagyobb részben evangélikus, de a nagybirtokosok mind római katolikus vallásúak voltak. Különösen Dérczy Ferenc és neje lelkes fáradozásainak következtében először a r.k. kápolna épült föl már 1883-84-ben. Ebben az időben lelkész még nem volt, egy segédlelkész járt ki Szarvasról 8 éven keresztül. A templomot később, 1894-ben bővítették, főként Schietner Ede volt endrődi plébános és nagyváradi kanonok adományából. A bővítés különösen Bedák Mátyás igyekezetének volt köszönhető, akit 1892-ben Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök nevezett ki, s építtetett számára lelkészlakot. Segédlelkésze Ancsin György volt.
Az evangélikus egyházhívők szempontjából az 1887-es év lett történetileg nevezetes, ugyanis ebben az évben volt az egyházszervezés, a lelkészválasztás, és a megválasztott lelkésznek, Keviczky Lászlónak a hivatalba iktatása. Az egyház felügyelője Dr. Haviár Gyula szarvasi ügyvéd lett.
Az első templom 1887-ben épült, torony nélküli, szép, tágas imaház volt, 600 hallgató befogadására volt alkalmas, később karzattal is rendelkezett (1891). November 6-án szentelte fel Áchim Ádám főesperes szarvasi lelkész.
1890-ben a szarvasiak megveszik a Mitrovszky Vladimir-féle pusztát gr. Károlyi Istvántól (aki azt 1887-ben vásárolta). Ebben az évben az új birtokon 66 új portát osztottak szét, melynek elárusítója Keviczky lelkész volt Kiss Mihály megbízásából. Az evangélikus egyház ajándékba kapott 2 portát, 720 négyszögölt iskola építés céljából. Az első evangélikus iskola 1891-ben épült föl, a kivitelező Rohoska Pál szarvasi építő volt. 1893. nov. 15-én pedig megnyitották a második ev. iskolát is.
Az 1896-os millenniumi évben a képviselőtestület három indítványt terjesztett elő: ártézi kút létesítése, óvoda építése, és egy népliget létrehozása. Később az elfogadott javaslatokból valóság lett, s 1898-ban felépült az óvoda, s épült községi orvosi lakás, és községi istálló is.
Az első ártézi kút 1899-ben létesült, a fúrást Orbán Sándor helyi lakos végezte el, szerződés szerint ezt 3700 forintért (7400 korona) vállalta. A kút 285,15 méternél megadta a kívánt 60-70 liter vizet. A kitűnő, forrásvíznek ítélt ivóvíz május 18-án tört fel. Ugyanebben az évben jelentek meg az első petróleumos utcai lámpák is.
1899. október 23-án elhunyt Áchim Ádám főesperes, s végrendeletében összes vagyonát az evangélikus egyházra hagyta. Már eddig is körülbelül 14.000 korona volt az egyház tartozása. Végrendeletében e tartozást törölte, és a kondorosi határban lévő 200 holdas (1100 négyszögöles) földbirtokát a kondorosi egyháznak adományozta. Megjelölte az ingatlan rendeltetését, amelyből a falu bővítési céljaira át kell engedni eladás révén a szükséges területet. A másik rendelkezése az volt, építeni kell egy 6 szobás paplakot, valamint gyűjteni kell a pénzt egy tornyos templom megépítéséhez. A paplak építését hamarosan el is kezdték, s még 1900-ban felépítették az Áchim tanyáról származó 450.000 darab téglából. Az építést Gibel Ferenc és Adamik István végezték. Az egész épület a téglán kívül 4.880 koronába került (és az első ház helyére, amelyet még 1878. március 3-án épített Vicián József).
Az egyház, hogy a templomot mielőbb felépítse, 100.000 koronás évjáradékos kölcsönt vett fel a kereskedelmi banktól. A templom a fennálló imaház melletti telken, országos pályázat útján készített terv alapján 80.000 korona költséggel épült föl Gerey Ernő terve szerint, 1904-ben. A templomot még ugyanabban az évben, december 4-én felszentelte a püspök helyettese, Neves József főesperes. Az építést Haviár Lajos államépítészeti főmérnök intézte. Az építők Koncz Péter és Szabó János hódmezővásárhelyiek voltak. A templom oltárát Urr György kassai szobrász készítette. Az oltárba helyezett Leonardo DaVinci-féle úrvacsora fafaragást Urr Györgynek egy sziléziai munkása készítette 200 koronáért.
Ezekben az években kapott a község vasutat, s újabb földvétel által is gyarapodott a kisbirtokosok tulajdona. 1903-ban gr. Apponyi Antal Kondoroson fekvő 1777 holdnyi birtokát is parcellázták. A felosztott birtokon is épült egy községi iskola. Az adás-vétel intézője a kondorosi Dérczy Péter nagybérlő volt.
Az első világháború idején pót-hadi kórházat rendeztek be, melyben később már 50 főt meghaladó volt a sebesült létszám. A kórház buzgó gondviselője az egész időtartam alatt a község tudós orvosa, dr. Deseő Antal m. kir. kormánytanácsos volt.
A proletárdiktatúra és a forradalom nagy izgalmat keltett. Itt tűnt fel elsősorban Kovácsik István tapintatos közszolgálata, akinek az útmutatásait a forradalom elmúltával is kérték.
Az oláh megszállás tönkretevő és kegyetlen volt. Románia határa itt volt Kondoroson, s igen jelentős fenyegetések voltak uralmon, hogy ez már Románia. 11 hónapig tartó pusztítás után 1920. március 28-án hagyták el a községet. A századforduló alatti növekedés, fejlődés után az első világháború visszaesést okozott. A háború annyira kimerítette a községet, hogy 1918-ban már a hadisegélyeket sem tudták minden jogosultnak kifizetni. A település fejlődésében lassulás következett be. A községfejlesztés csak a ’20-as évek idején indult el újra...
A község villanyvilágítását Hanzus János saját költségén építette ki a Hanzus-féle gőzmalom vállalatában. 1930-ban kezdte meg működését a mozgó filmszínház, 1935-ben újabb ártézi kutat fúrattak 16.000 pengő költséggel, amely igen jól sikerült: 350 liter vizet juttatott percenként. Ekkor épült a köztisztasági fürdő is. A községháza előtti piactéren felállították a hősök szobrát, s a hősök ligetét is berendezték. Minden jel arra mutatott, hogy a község rohamosan fejlődik tovább.
Az ev. templomot 1928 késő őszén felújították. A munkát Krizsán János gyulai kőműves kapta 12.600 pengőért. A torony új fedést kapott, cserép helyett eternittel borították be. Ugyanekkor belül is szépen kitatarozták, majd másodszor is felszentelték.
Az ev. lelkész 1934-ben nyugalomba vonult, utódja Balczó András lett.
A község lakóinak száma 1920-ban 6090, 1930-ban 7178. A 10 év alatti tényleges szaporodás 1088 fő, a természetes 828, a községbe betelepült 260 lélek. Ez a szaporodási viszony abban az időben kedvező volt dacára a rossz halálozási viszonyoknak. A csecsemő-halandósági, gümőkor halálozási arányszámok rendkívül magasak voltak (az utóbbi az egész járásban a legmagasabb).
A lakosság anyanyelvi megoszlása s következő: magyar 6981, német 4, tót 187, oláh 1, egyéb anyanyelvű 1 lélek. Az adatok alapján számottevő nemzetiség nincs a községben, a tiszta magyar községek közé sorolták ekkor Kondorost.
1943-ban Kondoros nagyközség lakosainak száma 7498 fő. Közigazgatásilag a községhez tarozik: Geist-csákó, István majorok, Erzsébet-tér Kiskondoros, Újtanyák, Apponyi földi, Balázs tanyák, Baross-telep, Bencz bérleti tanyák, Ilka-tér, Lujza-tanya, gróf Bolza Géza bérleti és Gróf Bolza Pál vagyonváltságföldi tanyák, Réthy-Láng és Bakos majorok, Merán gróf földek, Nagy major, Sziráczky stb. majorok.
A lakosság megoszlása: 90% magyar, 10%-a tót és más anyanyelvű. Lakóházak száma 1614. A lakosság 45%-a belterületen lakik.
A második világháború Kondorost is érintette, de heves összecsapásokra nem került sor. Az 1944. szeptember 26-án Dobozról Kondorosra áttelepült 57. német páncélos hadtest parancsnoksága a katolikus plébániában rendezkedett be. A német parancsnokság megérkezésével egy időben páncélököl kilövőállomást is létesítettek a műút mellett, Békéscsaba irányában. A vasútállomás mellett többször parancsnokokat szállító repülőgép szállt le ill. fel. Október elseje körül magyar élelmezési-hadtáp érkezett a faluba. A vasúton szállított élelmet a Donner-féle fatelep helyiségeiben raktározták el. A német parancsnokság tisztjei és az őket kiszolgáló katonák a községben szétszórtan voltak elszállásolva. Az Arad felől megérkező szovjet tankok váratlanul érték a németeket, akiknek ellenállásra sem volt már idejük. Menekülésüknek három feltételezett iránya a műúton Szarvas felé, vasúton Kisszénás állomáson át ugyancsak Szarvasra, a harmadik csoport pedig Békéscsaba irányába menekült, majd egy magas ricinustáblán keresztül Gyoma felé vették az irányt.
Az 1945. novemberi választáson a falu lakói a demokrácia, és az új élet mellett tettek hitet szavazataikkal.
1950 októberében került sor a kondorosi tanács alakuló gyűlésére.
1952-ben megszűnt a jegyrendszer, a mezőgazdasági termények és termékek felszabadultak, s ez nagymértékben hozzájárult a község paraszti lakosságának életszínvonal emelkedéséhez.
Az 1950-60-as évek alatt a község fejlődése új lendületet vett: 1951-ben a község villanyhálózatát rákapcsolták a központi hálózatra. 1953-ban parkosították a főteret, autóbusz-várótermet létesítettek. Központi orvosi rendelő kezdte meg működését két orvossal.
Az 1958-tól 1970-ig tartó időben nagy jelentőségű építkezések folytak a településen, melyek mind a község fejlesztését szolgálták, és nélkülözhetetlenek voltak. A település vízellátásának problémáját egy törpevízmű létesítése oldotta meg, amely építésének első szakasza 1962-ben, a második szakasza 1966-ban lett befejezve. Ennek eredményeként kiépült a község egész területét behálózó, 37 km hosszúságú vízvezeték-rendszer. A beruházás 6.079.000 Ft-ba került. Az igények növekedése miatt a kezdeti egy kút kevésnek bizonyult, ezért 1971-ben új kutat kellett fúrni, melynek költsége 469.302 Ft-ot tett ki.
1961-ben kezdődött el egy télen-nyáron működő tisztasági fürdő építése. A fürdő 1968-ra készült el, és 2.581.227 Ft-ba került.
1965-ben épült egy szertárral, fizikai-kémiai előadóval, konyhával és étkezővel ellátott iskolaegység, mely kielégítette az akkor korszerű követelményeket. Létrehozták az „Öregek Napközi Otthoná”-t.
A községnek 1968-ig nem volt bölcsődéje. E célra egy régi épületet újítottak fel, és rendeztek be. 1969-ben került sor az óvoda bővítésére, így a falu egy 100 férőhelyes napközi-otthonos óvodával lett gazdagabb.
A társadalmi ünnepségek rendezésének egyre bővülő igénye tette szükségessé 1967-ben egy házasságkötő terem megépítését, ahol a társadalmi esküvőn kívül a névadókat is rendezik.
1970-ben Kondorosi Csárda éttermét felújították, a konyhát korszerűsítették, a jókora étterem egy részét hagyományos magyaros bútorokkal rendezték be, a másik részt modernekkel. Az 1970-es évek elején új társasházak épültek, megépült a takarmánykeverő vállalat, a ’70-es és ’80-as időszakban kiépült a telefon- és gázhálózat, benzinkút, modernebb iskola és orvosi rendelő. 1970 és ’80 között 345 új ház épült.
1973-ban új parkokat hoztak létre, 1974-ben a kondoros Nagyközségi Tanács 140 ezer forintot fordított járdaépítésre. Ebből az összegből a többek között a Klapka, a Hunyadi, a Kinizsi, a volt Lenin, és a Rózsa Ferenc utcákban készült el a járda. A lakók összesen 1600 m új betonjárdát építettek társadalmi munkával, s mintegy 600 m új járda építéséhez nyújtottak segítséget.
Az 1968 óta komoly gondokat okozó belvíz és csapadékvíz elvezetésére 1974-ben 2300 folyóméteres nyílt csatornát és 340 folyóméteres zárt csatornát építettek. Erre összesen egymillió 750 ezer forintot fordítottak. Az esőzések következtében 1976-ban és ’77-ben tovább nőtt a belvízzel veszélyeztetett terület. Ezért került sor 1976-tól 4452 folyóméter gravitációs nyílt árok, 1362 folyóméter zárt csatorna és 595 méter AC-nyomóvezeték építésére.
1975 nyarán egy óriási vihar ledöntötte az evangélikus templom torony sisakját. Akkor a tornyot újjáépítették, s más felújításokat is elvégeztek.
1976-ig a legjelentősebb beruházások között szerepel az új lakótelep közművesítése, a közvilágítás korszerűsítése, járdaépítések, kutak fúrása, buszváró építése és a diákotthoni konyha létrehozása.
1978. januárjában adták át a kondorosi ÁFÉSZ 6 millió forintos költséggel épült 600 négyzetméteres ABC-áruházát, majd ugyanezen év októberében az új ruházati szakboltot, melynek korszerűsítése mintegy 800 ezer forintba került.
1981-ben, a Munkásőr utcában (Őr utca) 80 ezer forintos költséggel bővítették a villany- és vízhálózatot. Októberben megkezdődtek a kerékpárút építési munkálatai a 44-es főút mentén.
A kondorosi ÁFÉSZ május 21-én adta át a rekonstruált, és 258 m 2-re kibővített vas-műszaki boltot.
Az elkészült gázvezetéket 1983. december 9-én adták át a Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat ünnepélyes igazgatótanácsi ülésén. A beruházás 67,6 millió forintba került, és a kondorosi takarmánykeverőn kívül a beruházásban részt vett a kondorosi Egyesült Tsz, a kétsopronyi Rákóczi Tsz, a hunyai Hunyadi Tsz, és a kamuti Béke Tsz. A tervezet szerint a gázvezeték hasznát nem csak a termelő üzemek, hanem a községek lakossága is élvezheti, s már a következő évben megkezdődhetnek a lakossági gázbekötések, ami azonban még néhány évet váratott magára.
A kondorosi csárda konyha és kiszolgálóhelyiségei az idő múlásával már nem feleltek meg a közegészségügyi követelményeknek, így 1983-ban eldöntötték: nagyszabású felújításba kezdenek. A következő évben a csárdát műemlékké nyilvánították, ami új helyzetet teremtett. A tulajdonosnak módosítani kellett az átalakításra vonatkozó elképzeléseit, újradolgozni a terveket. A teljes körű felújítás 1984-ben kezdődött, és két évig tartott. A helyreállítás során arra törekedtek, hogy visszaadják a csárda eredeti formáját.
1985-ben Kondoros környékének utolsó természetes tájképe, a löszpuszta, és az ezen található védett növények (többek között a Bókoló zsálya, Pusztai méteng, Törpe mandula, Vetővirág) kondorosi termőhelyét védetté nyilvánították.
1989. augusztusában szilárd útburkolat készült a Kölcsey és a Rákóczi utcákon a lakosság összefogásával.
1990. júniusában átadták a szennyvíztisztitó-telepet.
1989-90-ben lezajlott a rendszerváltás. 1990. szeptember 21-én teljes a polgármesterjelöltek listája, október 11-én megalakult a rendszerváltás utáni első demokratikusan megválasztott önkormányzat képviselő-testülete. A polgármester Dr. Kovács Sándor, az alpolgármester Dr. Bartóki László lett. „Kondoros Nagyközség Önkormányzati Testülete egységes hivatalt hozott létre, melynek elnevezése: Kondoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala.”
1991. június 6-án a képviselő-testület létrehozta a „Kondorosért Alapítvány”-t.
1992. augusztusában megszűnt a bölcsőde, helyette szeptember 1.-től óvodai minicsoport indult. Október 15-én 18 önkéntessel megalakult a kondorosi Polgárőr Egyesület.
1993. május 31-én került sor a II. világháborús emlékmű felavatására, mely az I. világháborús emlékmű mellett került elhelyezésre. Az új emlékművet Für Lajos honvédelmi miniszter leplezte le.
A képviselő-testület a könyvtárat és a közművelődési intézményt 1994. január 1-i hatállyal összevonta, s az intézményt az „Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára, Közösségi Háza" néven határozta meg.
1994. január 27-én az általános iskola és diákotthon intézménye megnevezését Petőfi István Általános Iskola és Diákotthon néven határozták meg.
Február 12-én átadták a vásártéren épült új általános iskolát. Az ünnepélyen megjelent Dr. Mádl Ferenc művelődési miniszter és Deme Zoltán országgyűlési képviselő.
1995. márciusában elkészült a község egészére vonatkozó szennyvízcsatorna hálózat kivitelezési és engedélyezési terve.
December 21.-n ünnepi testületi ülésen bemutatták és beiktatták Kondoros új címerét. A címertervet Szereday Ilona grafikusművész készítette el. A címerre rákerült a ma is jelképként tisztelt kondorkeselyű, a csárda, továbbá a nyolc út.
1996. április 25-én Kondoros Nagyközség Önkormányzata belépett a Körösök- Völgye Önkormányzatok Területfejlesztési és Területrendezési Közhasznú Társaságba.
Április 26-án az Egyesített Közművelődési Intézmények és a település főiskolásainak egylete Nullszéria címmel jelentetett meg kiadványt.
Augusztus 18-án a millecentenáriumi ünnepségsorozat keretén belül átadták a Magyar - Szlovák Táj- és Alkotóházat, valamint felavatták a díszburkolattal ellátott főteret, a felújított és üzembe helyezett szökőkutat.
Október 22-én felavatták a Kondorosi Takarékszövetkezet új székházát.
Az 1997-es évben a belvíz okozott károkat a településen (január 30-án harmadfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el). A februárban bekövetkezett hirtelen hóolvadás következtében a településről az Új Szőrhalmi csatornába kijuttatott vízmennyiség meghaladta az 57.000 m 3-t.
A belvíz miatt 45 ingatlan károsodott. A lakossági kár 30 MFt, az önkormányzati kár pedig 33,5 MFt volt.
Májusban az önkormányzat megnyerte a pályázatot egy többfunkciós kulturális és sportlétesítmény létrehozására.
Júniusban és júliusban ismét harmadfokúra emelkedett a belvízvédelmi készültség. Júliusban a belvíz miatt 10 családot kellett kiköltöztetni. Augusztus 4-én Dr. Kondé Gábor polgármester elrendelte az azonnali mentési munkák megkezdését, a belvízelvezető árok megépítését, így aug. 7-én megkezdődött a település északi részén fekvő belvízelvezető csatorna építése. Szőllősi Istvánné, országgyűlési képviselő, és a vízügyi minisztérium szakemberei tájékozódtak a kondorosi belvízhelyzetről. A belügyminisztérium a vis maior alapból 20 MFt támogatást ígért.
Augusztus 16.-n megkezdődött a községi belvízelvezető csatornarendszer megépítése. Az első ütem a Klapka utcán keresztülhúzódó gerincvezeték és az ahhoz kapcsolódó földes árok. Kivitelező: Körös Vízgazdálkodási Társulat.
Október 30-án a polgármester megszüntette a másodfokú belvízvédelmi készültséget.
November 29-én pótolták be részben a belvíz miatt elmaradt augusztusi rendezvényeket. Az általános iskola aulájában megtartott ünnepi testületi ülésen díszpolgári címet kapott Csernus Tibor festőművész, „Kondorosért Emlékérmet” Győre Jánosné és Dr. Bartóki László kaptak. Emellett sor került a többfunkciós kulturális és sportlétesítmény alapkövének letételére is.
December 18-án vákuumos technológiájú szennyvízelvezető rendszer kiépítéséről döntött a képviselő-testület.
1998. január elsején megkezdte működését a Fríz- Tej Mezőgazdasági Részvénytársaság.
Januárban a belvíz miatt újból másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el Kondoroson. Májusban ez harmadfokúra súlyosbodott. A képviselőtestület soron kívüli ülésén 13 MFt segély elosztásáról döntött 110 elemi kárszenvedett javára. A Megyei Területfejlesztési Tanács vissza nem térítendő támogatást adott Kondorosnak és Hunyának.
Augusztus 20-án megnyitották a Többfunkciós Művelődési Centrumot. A képviselő-testület ünnepi ülésén Dr. Gulyás Mihály Kondoros Nagyközség Díszpolgára kitüntető címet, Pataki Ferenc Kondoros Nagyközségért Emlékérmet kapott, valamint ekkor került sor az új könyvtárépület átadására is.
Szeptember 21-én a képviselő-testület a beterjesztett Dérczy Ferenc Könyvtár intézmény és a Többcélú Közművelődési intézmény alapító okiratát 1999. jan. 1.-i hatállyal elfogadta.
Októberben lezajlottak a helyhatósági választások, megválasztották a képviselőtestületet, és a polgármester ismét Dr. Kondé Gábor lett.
Az október 5-én Szarvason megalakult Körös Völgye Eurorégió Településeinek Szövetségének Kondoros is tagja lett.
December 15-én a polgármester Dr. Kondé Gábor bejelentette, hogy dec. 31.-i hatállyal lemond a tisztségéről.
1999. januárjában kitűzték a településen áthaladó 44-es főút rehabilitációját.
Februárban Dr. Melis János harmadfokú készültséget rendelt el a belvíz miatt, amely márciusban másodfokúra mérséklődött.
A „Három szombat” országos közterület-szépítési verseny keretében a Millecentenáriumi Emlékpark fásítására, a Széchenyi téren az emlékmű átrendezésére, az ivóvízkút vaskerítésének fakerítésre cserélésére, és faültetésre került sor.
Az április 25-én megrendezett időközi polgármester-választás győztese Dankó Béla lett.
Július 9-én ismét támadt a belvíz. A polgármester harmadfokú készültséget rendelt el.
23-án a belvíz sújtotta településre látogatott Pintér Sándor belügyminiszter.
Kondoros Nagyközség Önkormányzata nyert az Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázaton, egy sportöltöző létrehozására. A beruházás költsége 17.900.000 Ft. Ennek 50%-át a minisztérium, a fennmaradó részt pedig helyi vállalkozók és az önkormányzat biztosítják.
Október 1.-én Orbán Viktor miniszterelnök tiszteletét tette Kondoroson. Látogatása történelminek mondható, hiszen a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy a község hivatalban lévő miniszterelnököt fogadhatott.
Október 23-án ünnepélyes keretek között átadásra került az oly sokak által nagyon várt mezőgazdasági iroda, melynek fontossága, hogy a kb. 2500 főt érintő mezőgazdasági problémákat ezentúl helyben is elintézhetik, új információkhoz juthatnak, pályázati lehetőségekről értesülhetnek a helybéli gazdálkodók.
Novemberben és decemberben ismét támadt a belvíz, a készültség harmadfokú.
2000. március 15-én megtörtént a sportpályán épülő új öltöző ünnepélyes alapkőletétele. Az alapkövet Babák Mihály és Domokos László országgyűlési képviselők helyezték el.
A március 23-i képviselőtestületi ülésen döntés született egy új intézmény alapításáról, amelyhez az Öregek Napközi Otthona, a védőnők, az egészségügyben dolgozó technikai dolgozók és a hivatalnál foglalkoztatott gyermekvédelemmel és családsegítéssel foglalkozó dolgozó fog tartozni.
Május 28-án a Millenniumi Zászló és a Megyezászló ünnepélyes átadására került sor a Hősök terén. Ünnepi beszédet mondott: Fónagy János a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.
Júniusban helyreállították a toronyórát. A szükséges összeget az önkormányzat, a képviselők, s a gyülekezet tagjai biztosították. Az új szerkezetnek köszönhetően toronyzene szól a reggeli és az esti órában.
2000. augusztus 20-án leplezték le Széri-Varga Géza szobrászművész Alapkő című alkotását. Az igen színvonalas produkció keretében több helyi előadó is fellépett. Ünnepi beszédet mondott Domokos László országgyűlési képviselő, majd Dankó Béla polgármesterrel leleplezte a szobrot és átadta a Millenniumi Emlékparkot. Petrovszki György római katolikus plébános, Kondor Péter evangélikus esperes és Bódi Sámuel baptista lelkész szentelte fel a szobrot, és adta áldását településünk lakóira, illetve a megjelentekre.
Az elkészült sportöltöző átadására 2000. október 23-án került sor. A vendég Deutsch Tamás Ifjúsági és Sportminiszter volt.
2001. tavaszán megkezdődtek a település egyharmadát érintő félmilliárd forintos szennyvízcsatorna-építés első ütemének munkálatai.
2001. augusztus 19-én került megrendezésre a „Betyár Nap a Kondorosi Csárda mellett”, a rendezvényt Dr. Budai Zoltán a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg.
Augusztus 20.: a millenniumi év záró ünnepsége. A kondorosi evangélikus templomban ünnepi beszédet mondott Dr. Hende Csaba az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára.
2002. március 8-án Kondoros önkormányzata előszerződést írt alá a helyi ÁFÉSZ-szel a kondorosi csárda megvásárlásáról.
Domokos László, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke és Dankó Béla polgármester március 15-én adták át a kondorosi szennyvízcsatorna-beruházást.
2002. április 3-án került sor a megépítendő önkormányzati bérlakások alapkő-letételére. A vendég Hegedűs Éva a Gazdasági Minisztérium Közgazdasági helyettes államtitkára volt.
Másnap adták át a 44-es számú főút mellett a település közigazgatási határáig elkészült kerékpárutat.
A község főterének díszburkolat-avatását április 19-én tartották.
2002-ben ismét választások zajlottak le. A helyhatósági választáson megválasztották a képviselőtestületet, és a polgármester ismét Dankó Béla lett. Két társadalmi megbízatású alpolgármestert választottak: Beregszászi István a munkahelyteremtésért, Paluska Zoltán a turizmusfejlesztésért felel.
Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója előtt szoborállítással tisztelgett Kondoros. Domonkos Béla érdi szobrászművész alkotását 2002. szeptember 22-én a Kossuth téren avatták fel. A szobrot Domokos László és Dankó Béla leplezte le.
A 2002. október 9-én kelt adásvételi szerződés alapján a csárdát Kondoros Nagyközség Önkormányzata megvásárolta a Kondorosi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől (ÁFÉSZ-től), így az újra visszakerült a község tulajdonába, s egy nyertes pályázat eredményeként elkezdődhet a műemlék helyreállítása.
A 188/2002. (IX. 26.) sz. Ök. határozata alapján úgy döntött, hogy a csárda felújítását az eredeti formájában kívánja megvalósítani. A Kondorosi Csárda helytörténeti múzeum felújítására benyújtott pályázat időpontja 2002. április 30.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter 2002. 08. 30. napján hozott döntése szerint Kondoros Nagyközség Önkormányzata a Vidékfejlesztési Célelőirányzatból 2002 évre 15.000.000 forint vissza nem térítendő támogatást kapott a falvak megújítása, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzését szolgáló programok keretében, s így a fejlesztés a tervezett időpontban 2002. decemberében ténylegesen is megkezdődhetett. A felújítási munkálatok 2003. augusztusára befejeződtek.
2002. október 17-én tartották az autóbuszváró épületének alapkőletételét. A beruházás az önkormányzat és a Körös Volán Rt. együttműködésében valósul meg.
Október 19-én a kondorosi Ten Sing tízéves fennállását ünnepelte a Hősök téren felújított művelődési házban. A remények szerint hosszú szünet után ismét pezsgő élet lesz a kultúrteremben.
2002. decemberében adták át az állami támogatás segítségével épült tíz szociális bérlakást. A Hősök úti hat és a Wesselényi utcai négy lakást határidő előtt, november végén készre jelentette a szarvasi Integrál Építő Rt. Ennek köszönhetően a lakók már az új otthonukban tölthették a karácsonyt. A kilencvenmillió forintos beruházást a Széchenyi-tervhez benyújtott sikeres pályázat segítségével valósították meg. A kulcsátadó ünnepségen jelen volt Domokos László országgyűlési képviselő.
A felújított Kondorosi Csárda és az abban elhelyezett gyűjtemény átadására 2003. augusztus 16-án a „Betyár Nap a Kondorosi Csárda mellett” rendezvénysorozat megnyitójaként került sor. A felújítás után az épületben egy állandó kiállítást rendeztek be, mely egyrészt képet ad az egykori híres betyárok életéről, másrészt – a helybeliek szorgalmas gyűjtőmunkájának köszönhetően számtalan olyan régi használati tárgyról, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még minden háztartásban ott voltak, de ma már alig-alig találkozunk velük.
2003. augusztusára a környezetvédelmi minisztérium pályázatán nyert támogatással helyreállították az Iskola úti záportározó- és csónakázó tavat, közepén mesterséges szigetet alakítottak ki a környékbeli gazdag madárvilág védelme érdekében.
A Hungarotel Rt. több százmillió forintos beruházásának eredményeként 2003.november 24-től már Békés megye minden vezetékes távbeszélő-állomása digitális telefonközpontról üzemel.
2004. nyarán érkezett az értesítés arról, hogy a község a csárda éttermének felújításához 44 millió 720 ezer forint SAPARD-támogatást nyert, s hozzá még tízmillió forintot a Belügyminisztérium EU önerő alapjából. A felújított 600-adagos konyha megfelel majd a legkorszerűbb HACCP-rendszernek is, mely a vendégek kiszolgálásán kívül bekapcsolódik majd a közétkeztetésbe is.
A Hősök terének néhány évvel ezelőtt megkezdődött felújítása is folytatódik, a több mint harmincmilliós SAPARD-támogatásnak, s a belügyminisztériumtól kapott plusz támogatásnak köszönhetően teljes mértékben felújításra kerül Kondoros főtere.
Informatikai fejlesztésre 2004. júliusában egymillió-ötvenezer forintos támogatást nyert az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország pontok 1. című pályázatán a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény.
2004. októberében a közbeszerzési eljárás keretében ajánlattételi felhívást fogadott el a kondorosi önkormányzat a csárda konyhájának és éttermének felújítására, a Hősök terének burkolatcseréjére, valamint szintén a Hősök téren a parképítésre.
Novemberében a képviselő-testület jóváhagyta a békéscsabai Optimunka Bt. Által készített település-szerkezeti tervet. Az anyag tartalmazza a beépítésre szánt, illetőleg nem szánt területeket, valamint azoknak a részeknek a felsorolását is, melyek funkcióját a jövőben meg kívánják változtatni.
2004-ben megszületett a sportuszoda terve, s mintegy 40-45 millió forintos beruházással felújították a kondorosi evangélikus templomot.
Összeállította: Gyurik János a Könyvtár helytörténeti anyagából, 2005. július.
Forrás:
Bella István: Kondoros száz esztendeje. Kondoros, 1975.
Bugár-Mészáros Károly: KONDOROS Csárda, Idegenforgalmi tájékoztató, 1987.
Karácsonyi János: Békés vármegye története.
Keviczky László: Kondoros község története.
Márkus György (szerk.): Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monogr., 1936.
Tóth Kálmán: Békésvármegye útmutatója 1943., Orosháza.
2. oldal / 2
